-Jó, de legalább ne bunkózz-mondta, mire bólintottam.
Harry visszajött, immár teljesen nyugodtan, de amint meglátott, minha felment volna benne a pumpa. Elrohant az ajtó irányába, én pedig utána
-Harry!-kiáltottam ki az utcára utána, de hiába, már eltűnt az utcasarkon
-Dél van. Enni kéne valamit-mondta Ed
-Jajj Ed-borultam a nyakába. Szerettem őt, mert mindig megértett és a pártomon állt, még akkor is, ha nem volt igazam. Bementünk a konyhába, majd gyorsan összedobtunk egy spagettit, majd megettük. Három óra volt.
-Szerintem megyek készülődni-mondtam, azzal felmentem a szobámba. Megfürödtem, megmostam a hajamat, majd megszárítottam, egy pár tincset behullámosìtottam. Ezt a ruhát vettem fel:
Mikor készen voltam lementem és Ed már várt, mivel gondolom tudta, hogs megkérem, hogy vigyen el.
-Nagyon jól nézel ki-mondta
-Köszi. Ugye elviszel?-kérdeztem
-Persze. Menjünk!-mondta. Kimentünk, beültünk a kocsiba. Az úton nem nagyon beszéltünk. Odaértünk, én pedig kiszálltam, és Ed pedig elment. Megláttam Conort egy rózsával a kezében. Nagyon bejöhetek neki, ha rózsát vesz nekem.
-Szia Con
-Szia Amy-köszönt és adott egy puszit-bemegyünk?-kérdezte. Bementünk makd leültünk. Egyre jobban kételkedni kezdtem benne, hogy jóban lehetnénk, ugyanis megtudtam, hogy majdnem mindenben különbözik az ízlésünk, de ahogy láttam, őt ez nem zavarta.
A vacsi után el akart menni még sétálni, viszont nekem nem volt kedvem, ezért abban maradtunk, higy hazakísér. Hazafelé az úton is inkább csak ő beszélt, én hallgattam. Ès akkor megérkeztünk életem sorsdöntő pontjához. Azaz hozzánk. Ott álltunk a nyitott ajtóban, ő pedig egyre közelebb hajolt hozzám, hogy megcsókoljon, viszont én nagyon nem akartam, de vissacsókoltam. Ő durvábbra vette, és betolt az ajtón, majd nekidöntott a falnak, ami eléggé fájt, majd csókolgatni kezdett mindenhol. Próbáltam ellökni magamtól, de nem igazán ment.
-Conor! Menj haza!-szóltam rá, mikor kicsit elhajolt, de csak nem hagyta abba, még durvábbra váltott
-Ha azt mondt menj haza, akkor menj!-hallottam meg egy rekedt hangot a hátam mögül, amelyiket akár 1000 közül is felismertem volna. Kihasználtam a pillanatot, mikor Con nem figyelt, ekkorodaszaladtam Harry-hez, és kicsordultak a könnyeim.
-Nicsak, megjött a göndör herceg? Tudtam én hogy csak ki akarsz használni! Egyből rohansz hozzá amint meglátod. De csak hog tudd! Mi még távolról sem végeztünk!-kiabált, azzal kirontott az ajtón
-Nyugi...-suttogta a fülembe Harry, amitől egy kicsit megnyugodtam
-Ed? Hol van?-kérdeztem
-Egy lánnyal találkozik. Azt mondta ne mondjam el, de már mindegy-mondta
-És te?-kErdeztem
-Én csak itt vagyok-vonta meg a vállát
-Aha...-mondtam, mert ettől okosabb nem lettem. Levettem a cipőmet, majd bementem és leültem a kanapéra, Harry pedig mellém.
Gondolkozni kezdtem. Ha Harry nincs itt, akkot lehet megerőszakol ez az állat. Ès a féltékennyé tevés ki tudja mennyire jött be.
-Köszönöm Harry-bújtam hozzá
-Neked bármikor-nyomott egy puszit az arcomra. Lehet hogy így is úgy is tetszettem Harry-nek, nem is kellett volna ez a vacsi.
-Amúgy milyen volt a vacsi?-kérdezte
-A vacsi az finom volt, de Conor borzalmas-próbáltam feldobni a hangulatot
-Kérdezhetek valamit, amire őszintén válaszolsz?-nézett rám komolyan Harry
-Igen-mondtam
-A srácok azt mondták, hogy...-valamiért kínosnak érezte a helyzetet
-Kérdezd már! Nem harapok-mondtam, és rádőltem a mellkasára
-Szóval azt mondták, hogy amikor játszottunk, és én kimentem inni, akkor...
-Ki mondta?-kérdeztem, mert tudtam miről van szó
-Ed-mondta
-Ed?-emeltem magasabbra a hangom-Sosem gondoltam volna, hogy elárul a saját bátyám-mondtam, de a szám elé kaptam a kezem, mivel ezzel elárultam magamat.
-Azt is mondta, hogy csak azért mentél el a sráccal, hogy féltékennyé tegyél engem-mondta, én pedig falhajoltam a mellkasáról és hátradőltem az ágyon
-Megjöttem-hallottam Ed hangját, és egy ajtócsapódást. Tudtam, hogy azt hiszi még nem vagyok itthon, ezért elbújtam a kanapé mögé és mutattam Harry-nek, hogy maradjon csendbe. Hallottam hogy valaki leült a kanapéra, gondolom Ed.
-Na, milyen volt a randi?-kérdezte Harry
-Kedves csaj, aranyos volt. Àtjön holnap este, ti is átjöhetnétek-mondta Ed
-Nem hiszem hogy Amy szívesen látna-mondta Harry. Ezekszerint tudta miért bújtam el és értette hogy mi a dolga.
-Már mondtam Harry hogy totál beléd van zúgva! Te meg mondtad, hogy az életedet adnád érte. Csak hívd el randizni, vagy holnap hívd félre, és mondd el neki mit érzel-mondta Ed
-Most mièrt pirultál el?-kérdezte Ed Hazza-tól, én pedig nem bírtam tovább
-Ed... Ezt még visszakapod-mondtam, ő pedig megfordult és ijedten nézett rám
-Én...nem akartam Amy-kezdett volna szabadkozni, de leintettem
-Ez elég ciki-szólalt meg Harry tiszta vörös fejjel
-Most legalább tudjátok, hogy mit éreztek egymás iránt, úgyhogy én megyek-mondta Ed, azzal felállt és elment, En pedig leültem a kanapéra és beállt az a kìnos csend.
-Eljössz velem holnap vacsorázni?-nèzett rám Harry
-Szívesen-mondtam. Megint csend gondolkoztam
-Igaza volt Conor-nak is. Csak kihasznAltam-sóhajtottam
-Azaz engem akartál...-kérdezte volna, de a szavába vágtam
-Igen-mondtam
-Attól jobban érzed magad ha azt mondom hogy sikerült?-kérdezte amire ledermedtem.
-Sikerült?-néztem rá
-Lettem volna a helyében-kacsintott-Remélem holnap jobban fogod érezni magad. De én most megyek-állt fel én pedig utána. Odasétáltunk az ajtóhoz, és jött a búcsúzás pillanata...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése